Szolgáltatásaink
Tamponnyomás
gallery/tampon

Mi a tamponnyomás?

Egyáltalán nem ismeri a tamponnyomást? Nézzen be az autójába. A műszerfalon levő sok-sok ábra, jelzés, az indexkarokon levő nyilak, pici ábrák – ezek hogyan is kerülhettek oda? Vagy nézzen a háztartási gépeire (mosógép, hűtő, porszívó, kávéfőző) és látni fogja, mennyi felirat, jelzés, dekoráció található ezeken a tárgyakon. A sor csaknem végtelen, a tamponnyomást szinte minden iparágban alkalmazzák feliratozásra, jelölések elhelyezésére, vagy csupán díszítésre, hiszen egyik alapvető célja a termékek esztétikus megjelenítése.

A tamponnyomás egy olyan közvetett mélynyomási eljárás, melynek során a klisé mélyedéseiben elhelyezkedő festéket visszük át tampon segítségével a megnyomandó tárgyra. Az eljárás a rugalmas közvetítő közegről, a speciális szilikonból készült tamponról kapta elnevezését. Tekintettel a szilikon alapvetően festéktaszító jellegére, a tampon a felvett festéket maradéktalanul le tudja adni. A tampon egyben a tamponnyomás egyik legnagyobb előnye, mivel képes felvenni a munkadarab felületének alakját. Ennek köszönhetően lehetséges az, hogy a sík kliséről felvett nyomatképet nem feltétlenül csak sík, hanem homorú vagy domború felületre is le lehet adni. A másik nagy előnyt az jelenti, hogy a nyomtatás gyors, hiszen a néhány mikron vastag átvitt festékréteg másodpercek alatt megszárad. Így a munkadarab azonnal megfogható és ha szükséges, szerelhető, manipulálható.

Miért van rá szükség?

A tamponnyomásra különösen abban az esetben van szükség, amikor egyedi formaadású illetve strukturált felületekre kívánunk nyomtatni, ami egyéb technológiák használatával csak nehezen lehetséges.

Szitanyomás
gallery/szitanyomas

A szitanyomó eljárás keretre feszített, finom szövésű szitaszöveten, megfelelő módszerrel létrehozott sablonon, festékátnyomással végzett nyomtatás.
A szitanyomó technikát évszázadokkal ezelőtt Keleten – a japánok és a kínaiak – már alkalmazták. Emberi hajszálakból készített szitaszövedék felhasználásával textíliákat díszítettek. Az eljárást 1930 táján Amerikában kezdték el újra alkalmazni. Sokoldalú felhasználása innen veszi kezdetét. A szitanyomásnak művészeti és ipari válfajai ismeretesek. Az előbbi szerigráfia, az utóbbi Silk Screen, Siebdruck, ill. szitanyomás néven vonult be a köztudatba.

Szitanyomással bármilyen anyagra, lapos vagy hengeres felületű tárgyakra lehet nyomtatni.

 

A szitanyomó formákat vagy nyomósablonokat keretre kifeszített, finom szövésű szitaszövetre kézzel vagy fotomechanikus eljárással készítik.
A szitanyomó keretek anyaga fa vagy fém. A nyomósablon elkészülte után befogószerkezettel a célnak megfelelő, egyszerű nyomóasztalokba vagy szitanyomó gépekbe fogják be a nyomtatáshoz.

A szitanyomtatásnál nagyon fontos a választandó szitaszövet paramétereinek megfelelő kiválasztása. A paraméterek pontos ismeretétől függ az átvihető vonal- és rácssűrűség, a még kinyomtatható vonalvastagság és rácspont mérete, a kép élessége, az átvihető festékréteg vastagsága, valamint a sablon élettartama.

A szitanyomtatás legalkalmasabb a kispéldányszámú, egyedi nyomtatványok (pl. névjegykártya, pólók stb.) elkészítésére.

Szublimáció
gallery/szubli

A szublimációs nyomtatás és hőszublimációs transzfernyomtatás egy 1957 óta használt technológia a nyomtatásban, amely a festéket szublimációs eljárással viszi fel a nyomtatandó felületre. A technológiát főleg jó minőségű fényképészeti nyomtatásra használják. Ugyanakkor 100% pamut, bőr, illetve kezeletlen (speciális szublimációs lakkal való bevont) üveg-, fém-, fa- és kerámia alapanyagokra nem lehet szublimációs tintával nyomtatni.

Lényege a speciális szublimációs, azaz hőérzékeny festékek használatán alapszik, melyek kémiai tulajdonságuk szerint megfelelő hő (kb. 150 °C felett) és nyomás hatására az alapanyag strukturális részévé válik a festék gőzének beszivárgásával és megtapadásával, tökéletesen kitapinthatatlanná és ellenállóvá téve azt, szemben más transzfer eljárásokkal, melyek csak a felületre viszik fel a festéket. A szublimációs nyomtatás elengedhetetlen kelléke a festék hordozója, azaz a szublimációs papír, mely a direkt felvitelű és hőprés használatát igénylő hőszublimációs nyomtatásnál nem kell.

A szublimációs nyomtatással dekorált szilárd tárgyak nyomtatott felülete ugyanolyan fényes és sima marad mint a nem nyomtatott részén, vagy textilek esetében a műszálas anyagok nyomott felülete ugyanolyan lágy esésű és fényű marad mint a nem nyomtatott részeken.

A szublimációs nyomtatás és hőszublimációs transzfernyomtatás előnyei:

- a képalkotás folyamatos és nem hámlik a nyomtatott kép

- a festék nem halmozódik fel a nyomtatott alapanyagon

- a színek rendkívüli élénkek, élethűek

- valódi folyamatos színárnyalatokat lehet elérni digitális utómunka vagy speciális technikák (pl. félig szitanyomás) használata nélkül,             melyek megegyeznek a fényképezett színárnyalatokkal

- a nyomtatási felület teljes felületet lefed, nem maradnak meg margók a széleken

- mivel a szublimációs festék nem csak az alapanyag felületén, hanem annak pórusaiban is megtalálható, jobban ellenáll a tisztításnak és     a mosásnak

Hátrányai:

- a nyomtatott kép napsütés hatására elég hamar elhalványulhat

- lassú a nyomtatási sebesség

- a nyomtatott felület minden gyűrődése ún. „üres” foltot hagy

- csak a megfelelő „szublimációs alapanyagokra” használható.

- az eljárás csak fehér vagy világos felületen használható, mert csak a festék transzferálódik